Az önkéntes program célja, hogy bátorítsuk a diákokat az angoltanulásra. Többnyire ezekben az iskolákban heti egy angolóra van, harminc fős a létszám és úgy összességében nem a legszuperebb a nyelvoktatás, így az önkéntesek szerepe az, hogy motiválják a gyerekeket, gyakoroljanak velük, rábírják őket a beszélgetésre és a saját példájukon keresztül mutassák meg, hogy miért hasznos angolul tanulni.

Ezen a környéken nem sok turista van, és mi vagyunk sokszor az első külföldiek, akiket látnak a helyiek. Teljesen megőrülnek, mindenki nagyon félénk, alig mernek a szemünkbe nézni elsőre, majd ahogyan oldódnak fel, lassan elkezdik kiabálni, hogy you are beautiful és I love you, előkerülnek a mobilok és jönnek a kérések a fotózkodásra és szelfikre. 

Csütörtökön elmentünk egy iskolába, hogy ott próbáljuk nekik is eladni a programot. Az iskola egyik angoltanára fogadott minket, aki maga is mentegetőzve mondta, hogy az elméletet tanítja már tizenöt éve, de nem sok beszélgetést szokott angolul folytatni. És valóban, az angolja elég gyengus volt, alig tudott lényegében megszólalni, így nem csoda, hogy a gyerekek sem fognak ezek az órák után angolul folyékonyan cseverészni. 

Ami nagyon tetszett, hogy valahogy előkerül mindig egy gitár minden iskolában, sőt, ha belegondolok, minden otthonban is, ahol jártam. Itt például a folyosón játszott pár srác, így behívták őket az igazgatóiba, hogy játszanak akkor már nekünk. Szegények annyira zavarban voltak, hogy a küszöbön állva, fél lábbal kint énekeltek végig, minden pillanatban készen arra, hogy elszaladjanak, mint valamilyen riadt vad. 

Ma egy másik iskolába mentünk, és megtartottuk az első órákat. Nagyon izgi volt, bementünk a terembe, egyelőre indonéz barátaink támpogatásával és elkezdtünk beszélgetni. Kit hogy hívnak, hány éves és mi a hobbija, amiből próbáltunk mindenféle beszélgetést kezdeményezni. Nagyon cukik voltak a gyerekek, irtó zavarban voltak, de roppant élvezték az egészet, hogy mindenféle fehér ember jött az osztályukba, akiket ők valamiért csodálatosnak találnak. Csicseregtek nekünk, megtudtam, hogy mi mindenféle hobbijuk van: a klasszikus foci, úszás, olvasás, főzés mellett volt, akinek a hobbija a tradicionális tánc volt vagy a motorrali.